Kérdés: A motiváló bérnövelésre csak a kirúgásokból lesz forrás, vagy másból is? Mert az önkormányzatok és más munkáltatók vélhetően nagyon kicsi százalékkal fognak tudni bérre több pénzt adni.
Hogy lesz-e a bér differenciálva, ahogy az a közalkalmazotti bértáblában volt, tehát lesz-e különbség az érettségizett és a diplomás munkavállaló között
A közalkalmazotti jogviszony elvesztése után az előmeneteli rendszer hogyan változik meg (mi lép a 3 évenkénti előrelépés helyébe)?
Válasz: A bérfedezet megteremtése költségvetési kérdés, ebben nem lesz változás. Vagyis ha a béremelkedéshez nem fog fedezet kapcsolódni, akkor vélhetően a „munkaerő-gazdálkodás” lesz majd a megoldás. Ez nem feltétlenül jelent létszámleépítést, de szóba jöhetnek a részmunkaidők, határozott idejű foglalkoztatások, sőt, az ebben a szférában eddig ismeretlen alkalmi foglalkoztatás, a „kiskönyves” munkavállalás is.
A Tv. indokolása a következőket tartalmazza:
a Kjt. sok szempontból nem tudta követni a munkaerő-piaci és munkajogi változásokat, életszerűtlenné vált, széttöredezett szabályozást eredményezve, ennek következtében indokolt a kulturális ágazat dolgozóinak közalkalmazotti jogviszonyának munkaviszonnyá alakítása, ezáltal az egységes jogállásuk, munkavégzési feltételeik megteremtése, valamint az illetmény helyébe lépő munkabér kialakítása, azzal a garanciális rendelkezéssel, hogy az érintettek összességében nem kerülhetnek kedvezőtlenebb bérhelyzetbe, mint amit a hatályos szabályozás számukra jelenleg biztosít,
a módosítások eredményeképpen felértékelődne az egyéni teljesítményértékelés szerepe, amely magasabb szintű szolgáltatások nyújtására ösztönöz és amely egyúttal a modern állam által biztosított közszolgáltatások minőségének garanciája.
Miután a besorolásos, pótlékolt illetmények átalakulnak „munkabérré”, így a november 1. napjától megszűnik a bér bontása, nem lesz alapilletmény és arra rakódó pótlékok, a bérek uniformizálódnak., Ahogy azt a Tv. indokolása az egységes jogállás bevezetésével jelezte, maga a Tv., de az Mt. nem ír elő semmilyen differenciálást a bérezésben, utóbbi egyedül az indokolatlan különbségtételt tiltja (vagyis azonos munkakör esetén a bérben való differenciálást indokolni kell, pl. felelősség, munkarutin, beosztás alapján). A Tv. nem fekteti le a teljesítményértékelés alapjait, fedezetét pedig vélhetően a munkáltatóknak kell majd megoldani.
További fontos szempont, hogy megszűnik az előmeneteli rendszer, nem kerül sor 3 évente átsorolásra. Figyelemmel arra, hogy a közművelődési területen dolgozók bére a garantált illetményt érte el, vagy kevéssel volt felette, illetményük munkabérré változásával a legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörre előírt ún. diplomás minimálbér körül fognak keresni (ez jelenleg havi bruttó 210.600,- Ft). A béremelés ugyanúgy fogja érinteni a Tv. hatálya alá tartozókat, mint eddig az Mt. szerint foglalkoztatottak, s mivel a minimálbér évről évre dinamikusabb ütemben növekszik, mint az előresorolás, 2021-ben jelentősebb bérnövekedés várható. Ez természetesen nem vonatkozik a diplomás minimálbér felett keresőkre, ott ugyanis automatikus béremelés nem fog bekövetkezni, amíg a garantált bér utol nem éri az ő bérüket.
A törvényjavaslat beterjesztésekor többször hangzott el, hogy a közalkalmazotti bértábla változatlansága bérfeszültséget okoz, mert nem differenciál. Kérdés, hogy ez a megoldás melyet a kormány az évtizedes probléma orvoslásának tart – meghozza-e a megoldást, a kulturális szférában és miért nem jelent ez problémát, más ágazatban.
