Legutóbbi hozzászólások

41

Nyugdíjazás / végkielégítés mértéke

« Utolsó üzenet: írta csillagpotlo98 Dátum 2020. szep 05. - 21:08:25 »

Végkielégítés ügyében érdeklődöm.
Alaphelyzet: 1999. 03. 16-tól vagyok folyamatosan a pápai műv. központ szakalkalmazottja (munkaviszonyom itt korábbi, de voltak más irányú próbál-
kozásaim is). Nyugdíjkorhatár elérési időm: 2022. március 18.
Amennyiben nem kívánok a Mt. alapján tovább dolgozni, nekem végkielégítés jár. De nagy kérdés, hogy 8 havi távolléti díj, avagy 8 + 4 havi illet-e meg?
Ahogy én értelmezem a Kjt-t ez egyértelműen 12 havi.
Azonban szó szerint idézek egy polgármesteri levelet, amit a jogi végzettségű hivatali titkárságvezető asszony jegyez: "határozatlan idejű jogviszony megszűnése esetén a közalkalmazottat végkielégítés illeti meg, de nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés, ha az átadásra a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül kerül sor".
Az "átadás" nyilvánvalóan arra a helyi szintű döntésre vonatkozik, mely szerint a pápai Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központ jogutód nélkül szűnik meg 2020. december 31-én, mert a fenntartó a feladatait a Platán Nonprofit Kft-nek adja át (most hadd ne minősítsem ennek az eljárásnak a részleteit).
Az "átadás" lehet itt a kulcsszó? Bár szerintem köze nincs a végkielégítéshez.
Tisztelettel köszönöm, ha "jogszerűen" válaszoltok.

Üdvözlettel: Kocsis Gyula, pápai kolléga

42

Vezetői pályázatok az átmenet idején / Munkabér a most kiírt pályázatok szerint

« Utolsó üzenet: írta maneforumadmin Dátum 2020. szep 01. - 10:41:47 »

Kérdés: Ha egy magasabb vezető 5 éves kinevezése 2020. október 23-án jár le, a magasabb vezetői pályázatot még júniusban kiírja az önkormányzat, akkor ebben az esetben milyen munkabért kell felajánlani a jelenlegi vezetőnek? Ha új vezető lesz, akkor is érvényes-e, ahogyan közalkalmazottként történt, hogy tovább dolgozhat az intézményben, csak nem vezetőként?

Válasz: Abból kell kiindulni, hogy a Kjt. szerint az igazgató a közalkalmazotti kinevezése mellett lát el vezetői feladatokat, kap vezetői megbízást. Ebből fakadóan a fenntartónak a jelenlegi vezető részére is ajánlatot kell tennie augusztus 15-ig, de mivel a vezetői megbízása október 23-án lejár, a vezetői kinevezésére járó pótlékot az ajánlat megtétele során nem lehet figyelembe venni. Álláspontunk szerint a helyes ajánlat két részre bontja a bérezést és munkakört, 2020. október 23-ig – figyelemmel a betöltött vezetői megbízásra – a teljes kumulált bérre és vezetői munkakörre, 2020. október 23-tól pedig a jelenlegi vezetői illetménykiegészítéssel csökkentett bérre és egy másik munkakörre (hogy ez mennyire lesz majd alkalmazható akkor, ha a vezetői megbízás évek múlva jár le, nem tudható). Ha a fenntartó ismételten őt választja meg vezetőnek, akkor a közalkalmazotti jogviszonya október 31-ei átalakulását követően az Mt. 208.§ (1) bekezdése szerinti vezető állású munkavállaló lesz. Mivel a korábbi pályázat határozott időre szólt – a jelenlegi szabályok szerint másképp nem is lehetett kiírni –, a jelenlegi szabályok szerint álláspontunk szerint nincs külön megoldása annak, mi lesz a munkaviszonnyal, a határozott idejű vezetői szerződésének lejártát követően. Amennyiben erről külön rendelkezések nem születnek, a megoldás vélhetően a másik munkakör felajánlása, vagy ha ezt a munkavállaló nem fogadja el, a felmondás jöhet szóba. Nyilván ehhez ki kell írni egy új pályázatot majd akkor és azon egy új pályázónak kell nyernie, hiszen ha a régi igazgató lesz az új is, akkor a probléma fel sem merül. Megfontolandó, hogy ilyen esetben már ki sem írják a pályázatot, csak az átalakulást követően (addig pedig megbízással áthidalják az intézményvezetés hiányát), vagy úgy kiírni a pályázatot, hogy a vezetői állás csak november 1-től tölthető be. Az ágazati rendelet még nem ismert, de ha a jelenlegi Korm. rendelet és a KulTv. nem változik, akkor a vezetői munkakör pályázathoz lesz kötve, munkaviszony keretében lesz betölthető és nem lesz időkorláthoz kötve. Mivel azonban az igazgatói munkakör bizalmi jellegű is, ráadásul indokolás nélkül lehet neki felmondani – lévén vezető állásúnak minősül – elég gyorsan lehet majd megszabadulni tőle – nyilván a felmondási időre és a végkielégítésre jogosult lesz.

43

Vezetői pályázatok az átmenet idején / Milyen tartalommal, feltételekkel lehet kiírni az intézmény vezetői pályázatokat

« Utolsó üzenet: írta maneforumadmin Dátum 2020. szep 01. - 10:40:35 »

Kérdés: Milyen tartalommal, feltételekkel lehet kiírni az intézmény vezetői pályázatokat 2020. július 1. napját követően úgy, hogy ettől a határnaptól új közalkalmazotti jogviszony nem létesíthető?

Ha a vezetői megbízás december 31-én jár le, kell-e pl. szeptemberben pályázatot kiírni és milyen feltételekkel, milyen eljárási renddel? Mi lesz január 1-én? Lesz-e igazgatója az intézménynek?

Válasz: Az érdekességét az adja a kérdésnek, hogy a pályázat kötelező voltát a Kjt. 20/A.§ (1) bekezdése írja elő, ami július 1. napjától nem alkalmazható. Ugyanakkor a Korm. rendelet 2020. november 1. napjáig hatályban van, és érvényes a KulTv. 94.§ (3) bekezdése is, így az alkalmazási feltételekre és a pályázat kiírására, illetve elbírálására ezek a rendelkezések alkalmazandók (gyakorlatilag a Kjt. figyelmen kívül hagyásával). Ezt megerősíti a Tv. 3.§ (9) bekezdése is, mely szerint „A vezetői pályázatok kiírására a 2. § ( bekezdése szerinti időpontig az e törvény hatálybalépésekor irányadó jogszabályokat kell alkalmazni”. Ugyanakkor a pályázati kiírásban már jelölni kell, hogy az állás munkaviszony keretében tölthető be. Problémát okozhat majd a bérezésre vonatkozó rész, eddig ugyanis nyilván a Kjt. szerinti besorolásra hivatkozott az ajánlatkérő munkáltató. Javasolt úgy megjelölni ezt a részt, hogy a bérezés a „Kjt. vezető vagy magasabb vezető beosztásra vonatkozó szabályai szerint, de az Mt. alkalmazásával történik”. Eredménytelenség esetén is indokolt Kjt. 20/A.§ és a Korm. rendelet 7. § alapján eljárni.
Mivel a pályázat nem tiltott, abban az esetben is indokolt az állás betöltéséhez a fenntartónak előírni azt, ha november 1. után még nem lesz hatályban a pályázatra vonatkozó jogszabály és/vagy a KulTV. fenti rendelkezése hatályon kívül kerül.

44

Nyugdíjazás / Re:Átalakulás nyugdíjazás miatti felmentés idején

« Utolsó üzenet: írta maneforumadmin Dátum 2020. szep 01. - 10:19:47 »

Kérdés: Nyugdíj előtti felmentésemet töltöm egy művelődési ház közalkalmazotti helyén. A felmentési idő (8 hónap) május 1 – december 29-ig tart. Szeptember 1-től a munka alóli mentesítés alatt állok (ez a kérdés szempontjából nem lényeges). A kérdésem: ha nem fogadom el a felajánlott szerződést és így a törvény erejénél fogva megszűnik a munkaviszonyom november 1-től, akkor a felmentési idő alatt is jár-e a(z) esetemben a 8 havi végkielégítés.

Válasz: Álláspontunk szerint a felajánlott szerződés el nem fogadása valóban a november 1. napjával történő megszűnést eredményezi. A Tv. 2.§ (7) bekezdése szerint „A közalkalmazotti jogviszony átalakulására abban az esetben sem kerül sor, ha a jogviszony a szerződéskötésre vonatkozó határidőt megelőzően bármely ok miatt egyébként megszűnik.” Vélhetően ez a rendelkezés lenne hivatott azt szabályozni, hogy akinek a közalkalmazotti jogviszonya az átalakulástól függetlenül már megszüntetésre került, annak ne kelljen az átalakulással bíbelődni, ugyanakkor a rendelkezés szövegezése nem egyértelmű. A normaszöveg ugyanis nem azt mondja, hogy „akinek a jogviszonya a szerződéskötésre vonatkozó határidőt megelőzően bármely ok miatt egyébként megszűnik vagy ezen időpontot megelőző egyoldalú vagy közös nyilatkozaton alapuló rendelkezés szerint megszüntetés alatt áll”. Ennek alapján az átalakulás alóli „mentességhez” a jogviszonynak valóban meg kell szűnnie 2020. október 31. napjáig, bár helyes szövegértelmezés szerint akkor eleve szóba sem jöhetne az átalakulás. Erre tekintettel két eset áll a kérdező rendelkezésére: a) elfogadja a felajánlott szerződést, ami a már közölt felmentést értelemszerűen nem érinti, változatlanul fel van mentve a munkavégzés alól és a felmentési idejét kitölti december 29-ig és megkapja a végkielégítését; b) nem fogadja el a felajánlott szerződést, a jogviszonya november 1-el megszűnik, a végkielégítését a Tv. 2.§ (6) szakasza alapján megkapja, a felmentési idő azonban november 1-el véget ér, hiszen a jogviszonya ott és akkor megszűnik. Erre a két hónapra eső távolléti díj ebben az esetben elveszik. Megjegyzésre érdemes, hogyha legkésőbb a jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, akkor a kérdező egyébként nem lesz jogosult a végkielégítésre sem a Tv., sem az Mt., sem pedig a Kjt. szerint.

45

Olvassa el a regisztráció előtt! - Gondod van a belépéssel. / Re:Ha nem tudsz belépni!

« Utolsó üzenet: írta Lengyel-Béres Klára Dátum 2020. szep 01. - 07:52:19 »

Kedves Fórumozók!

Ha ilyen gond van íjatok a forumadmin[kukac]mane.hu címre és igyekszünk a leghamarabb segíteni.
Ha új regisztrációt akartok, ez is csak a fórum kezelőin keresztül lehetséges.
Írjatok e-mail a forumregisztraci[kukac]mane.hu címre.

Üdvözlettel!

A manefórum csapa

46

Általános kérdések / Re:Közalkalmazotti jogviszony átalakulása

« Utolsó üzenet: írta halmairobi Dátum 2020. aug 27. - 09:59:46 »

A kérdés első felére jelen pillanatban nem lehet biztos választ adni. Alapesetben azt, hogy a közművelődés intézményeiben, így a közösségi színterekben is közalkalmazottak foglalkoztatására kerül sor 150/1992-es kormányrendelet 1. §-a határozta meg. Mivel ez a kormányrendelet hamarosan hatályát veszti, és az új végrehajtási rendelet még nem ismert, jelenleg nem lehet megállapítani, hogy november 1-től milyen szabályok fognak vonatkozni a közösségi színterekben dolgozó közalkalmazottakra.
A kérdés második felére érdekes módon az Alaptörvény 28. cikke adja meg a választ: "A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak."
Tehát a jogszabályokat nem lehet, nem is szabad kizárólag szó szerint értelmezni, vizsgálni kell egyéb körülményeket is. Magyarán hiába nem tartalmazza az 1997. évi CXL 78/H. § (3) bekezdése a "legalább" szót, értelemszerűen azt úgy kell értelmezni, hogy ennél magasabb fokú szakirányú végzettséggel is betölthető az adott állás. Erre amúgy a 20/2018-as EMMI rendelet már pontosabb előírást tartalmaz, a 12. § (1) bekezdése már azt mondja ki, hogy legalább egy, legalább középfokú végzettségű szakembert kell foglalkoztatni. Még ha adott esetben a jegyző ezzel az értelmezéssel nem értene is egyet, a bírósági gyakorlat biztosan az általam leírtak szerint értelmezné a jogszabályokat.

47

Foglalkoztatás, szerződések, vezetői pályázat / Re:alapító okirat módosítása igazgató kinevezése esetén

« Utolsó üzenet: írta halmairobi Dátum 2020. aug 27. - 09:30:36 »

A Munka törvénykönyve alapján. A részletszabályokat egy végrehajtási rendelet fogja tartalmazni. Amíg az nem jelenik meg, szerintem a vonatkozó hatályos jogszabályokra való utalás is elegendő.

48

Foglalkoztatás, szerződések, vezetői pályázat / Re:Vezetői megbízás

« Utolsó üzenet: írta halmairobi Dátum 2020. aug 27. - 09:29:27 »

Azt pontosan nem tudom megmondani, mi volt a jogalkotó szándéka. Ha a törvénytervezethez közzétett indoklásból indulunk ki, akkor nem az, hogy elveszítsék a vezetők az állásukat.
Éppen ezért az utóbbi időben több egyeztetést is folytattunk, és úgy tűnik, találtunk egy megoldást, ami nem mond ellent a Munka törvénykönyvének sem. Ez lényegében hasonló, mint a Kjt-ban szereplő határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony határozott idejű vezetői megbízással.
Ez úgy néz ki, hogy a vezető a munkáltatótól kap egy határozatlan idejű munkaszerződést, amelyben egy határozott idejű vezetői kiegészítés szerepel. Tehát a munkavállaló a vezető beosztás ellátására határozott idejű megbízást kap kvázi többletfeladatként az alap határozatlan idejű munkaszerződése mellett. Ezt a megoldást a Munka törvénykönyve nem tiltja, de nem is nevesíti. Ezzel talán megnyugtatóan rendezhető a helyzet.

49

Általános kérdések / Általános kérdések

« Utolsó üzenet: írta csalaagi Dátum 2020. aug 26. - 08:54:55 »

A következő kérdésem lenne. Közösségi színtérként dolgozunk és település közművelődési és közgyűjteményi kötelező feladatait látjuk el. (hozzánk tartozik a könyvtáros kollégnő is). A Tv. szerint maradunk közalkalmazottak. Mi történik, ha az önkormányzat mégis megszűnteti ezt a közalkalmazotti jogviszonyt. Megteheti-e? Nekünk van-e lehetőségünk ez ellen fellépni? A másik kérdésünk, hogy a Kult.Tv a közösségi színtérben dolgozóknál 2021. január 1-től középfokú szakmai képzettséget ír elő. A végzettségem szakmai MA (kulturális mediáció). Megszűntethetik-e ezért a jogviszonyomat a Tv-re hivatkozva és felvesznek egy középfokú végzettségűt? Sajnos, a Tv nem úgy fogalmaz, hogy "legalább középfokú szakmai végzettségű".
Üdvözlettel: Horváthné Csala Ágnes

50

Foglalkoztatás, szerződések, vezetői pályázat / Re:Vezetői megbízás

« Utolsó üzenet: írta zakimuvhaz Dátum 2020. aug 24. - 09:09:39 »

Ezt a speciális esetet akkor amibe még sok hasonló vezető társammal együtt ez a törvény belekényszerít bennünket, valahol értem de valahol mégsem...
Több mint 30 éves munkaviszonyom van jelenlegi munkahelyemen, 10 éve mint intézményvezető dolgozom.
A jelenlegi helyzet szerint akkor egy újonnan hozott törvény értelmében úgy kerülök utcára (ha lejár a vezetői megbízásom és nem választanak meg újra), hogy még csak nem is reklamálhatok mert a törvény betűje minden pontjában betartásra került?
Az a közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre szólt még  a kezdetekkor , vagy a jogalkotónak épp ez volt a célja hogy bizonyos vezetőket törvényesen távolítson el a beosztásából?