Legutóbbi hozzászólások

31

Kire mi vonatkozik? / Nonprofit Kft-ben dolgozom, mi vonatkozik ránk

« Utolsó üzenet: írta maneforumadmin Dátum 2020. nov 01. - 11:01:17 »

Kérdés: A közművelődési intézmény, ahol dolgozom, nonprofit kft-ként működik. Minket ugye továbbra sem érintenek a változások?
Válasz: A közművelődési megállapodás keretében közművelődési intézményt működtető szervezetekre, jellemzően az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaságoknál foglalkoztatottakra eddig valóban nem vonatkozott sem a 150/1992-es kormányrendelet, sem a 2020. évi XXXII. törvény. A most megjelent, a kulturális intézményben foglalkoztatottak munkaköreiről és foglalkoztatási követelményeiről, az intézményvezetői pályázat lefolytatásának rendjéről, valamint egyes kulturális tárgyú rendeletek módosításáról szóló 39/2020. (X. 30.)  EMMI rendelet (http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=222387.390752) hatálya azonban az 1. § (1) bekezdése alapján a közalkalmazottakat leszámítva már kiterjed valamennyi közművelődési intézményben vagy közösségi színtérben foglalkoztatottra.
Javasoljuk tehát a miniszteri rendelet alapos megismerését minden közművelődési intézmény számára, ugyanis a gazdasági társaságok esetében komoly változások várhatók.

32

Illetménypótlék / Kik kaphatják a illetménypótlékot?

« Utolsó üzenet: írta maneforumadmin Dátum 2020. nov 01. - 11:00:08 »

Kérdés: Eddig kaptuk a kulturális illetménypótlékot. Mi történik a jövőben az illetménypótlékkal? Csak azok kapják, akik közalkalmazottak maradtak?
Válasz: Igen, a kulturális illetménypótlékra 2020. november 1-től csak a közalkalmazottak jogosultak. Ennek szabályait a kulturális tevékenységet végző közalkalmazottakról szóló 475/2020. (X. 30.) kormányrendelet (http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=222396.390780) 20. § (5) bekezdése tartalmazza.

33

Kire mi vonatkozik? / Mi vonatkozik a "KJT alatt" maradókra?

« Utolsó üzenet: írta maneforumadmin Dátum 2020. nov 01. - 10:59:02 »

Kérdés: Az intézmény, ahol dolgozom, egy többcélú intézmény, így ránk nem vonatkozik a 2020. évi XXXII. törvény, tehát mi közalkalmazottak maradtunk. Viszont a 150/1992-es kormányrendeletet hatályon kívül helyezték. Milyen szabályok vonatkoznak akkor ránk? Mi alapján kerül meghatározásra a vezetői pótlék, a bértábla szerinti besorolás, stb?
Válasz: A hatályon kívül helyezett 150/1992-es kormányrendelet helyett a kulturális tevékenységet végző közalkalmazottakról szóló 475/2020. (X. 30.) kormányrendelet (http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=222396.390780) szabályozza a kulturális területen foglalkoztatott közalkalmazottak foglalkoztatásával kapcsolatos kérdéseket.
A rendelet a korábbiakhoz képest csak pár ponton módosít a szabályozáson, tehát azon közművelődési intézményekben, ahol a kulturális szakemberek közalkalmazottak maradtak:
1.   A vezetői megbízások kivételével a kulturális területen valamennyi munkakör betölthető lesz pályázati kiírás nélkül.
2.   A közösségszervező, közösségfejlesztő munkakör átalakul közművelődési szakember munkakörré, míg az informatikus munkakör megszűnik.
3.   Létrejön a “közművelődési támogató munkatárs” munkakör, amelyet akár végzettség nélkül vagy akár doktori címmel, meg nem határozott végzettséggel is be lehet tölteni.
4.   Gyakornoki időt egy 120 órás tanfolyam elvégzését követően nem kell kiírni.
5.   A jövőben az intézmény vezetésével megbízott magasabb vezetőnek és annak szakmai helyettesének azonos feltételeknek kell megfelelnie. (Megfelelő szakvégzettség, öt éves szakmai tapasztalat)
6.   A rendelet nem tartalmazza a vezetői pályázatokkal kapcsolatos eljárásrendet, azokra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. §-ban és 20/B. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

34

Kire mi vonatkozik? / Milyen rendeletekre kell odafigyelni?

« Utolsó üzenet: írta maneforumadmin Dátum 2020. nov 01. - 10:57:38 »

Kérdés: Megszoktuk már, hogy korábban a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, illetve a 150/1992-es kormányrendeletet kellett figyelnünk, ha a foglalkoztatásunkkal kapcsolatos kérdésekre kerestük a jogi válaszokat. Most milyen rendeletekre kell odafigyelni?
Válasz: A közalkalmazotti státusz átalakulása a 2020. évi XXXII. törvény szerint nem minden kulturális intézményre vonatkozik. A többcélú kulturális intézmények, jellemzően általános művelődési központok esetében a kulturális közalkalmazottak státusza megmaradt. Ezért két rendelet jelent meg: az egyik a hatályon kívül helyezett 150/1992-es kormányrendelet helyett, amely szabályozza a kulturális területen foglalkoztatott közalkalmazottak helyzetét. (A kulturális tevékenységet végző közalkalmazottakról szóló 475/2020. (X. 30.) kormányrendelet, http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=222396.390780). A közalkalmazotti státuszukat november 1-től elvesztő szakemberek foglalkoztatásával kapcsolatos kérdéseket pedig egy miniszteri rendelet szabályozza. (A kulturális intézményben foglalkoztatottak munkaköreiről és foglalkoztatási követelményeiről, az intézményvezetői pályázat lefolytatásának rendjéről, valamint egyes kulturális tárgyú rendeletek módosításáról szóló 39/2020. (X. 30.)  EMMI rendelet, http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=222387.390752)

35

Bér, juttatások, végkielégítés / Re:Végkielégítéshez kapcsolódóan

« Utolsó üzenet: írta halmairobi Dátum 2020. szep 16. - 19:07:06 »

Munkajogászunk válasza:
Ismét egy olyan helyzet, amit a Tv. tételesen nem szabályoz, a megoldás legfeljebb következtetéssel érhető el. Az Mt. 42.§ (1) bekezdése szerint a munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, amit ráadásul a 44.§ szerint írásba is kell foglalni. Ennek alapján nem érvényesülhet az az általános jogelv, hogy a szerződés az ajánlat elfogadásával (is) létrejön, még akkor sem, ha az Mt. 14.§ alapján „megállapodás a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatával jön létre”, mert a munkaszerződés az általánosabb megállapodáshoz képest speciális jellegű. Sőt, a Tv. 2.§ (3) bekezdése szerint az ajánlattételhez a munkavállaló nincs kötve, csak a munkáltató. Ennek alapján elsőként az lehetne a vélemény, hogy a munkavállalót megilleti a jog, hogy ne írja alá a szerződést.
Ugyanakkor a Tv. szerint mindössze 3 eset van, amikor a közalkalmazotti jogviszony az átalakulás során ex lege szűnik meg, a munkaszerződés hiánya pedig nem szerepel itt. A Tv. 8.§ szerint az átalakulás a munkaszerződés aláírásával történik meg, vagyis ennek hiányában nem történik átalakulás. Mivel a munkaszerződés megkötésére nyitva álló határidő (október 31.) elmulasztása jogvesztő, szerződés hiányában a jogviszony megszűnik, de nem a Tv. alapján, így álláspontom szerint végkielégítés nem fogja megilletni a munkavállalót.

Halmai Robi szubjektív kiegészítése:
Munkajogászunk fenti levezetéséből látszik, mivel az ilyen egyedi eseteket a jogszabály nem szabályozza, ebben a kérdésben pontosat kizárólag a későbbi esetleges bírósági döntések ismeretében lehet majd mondani.

36

Nyugdíjazás / Re:végkielégítés mértéke

« Utolsó üzenet: írta halmairobi Dátum 2020. szep 15. - 17:38:02 »

Munkajogászunk válasza:
Sajnálatos módon – bár rossz hivatkozási alappal – igaza van a polgármesteri hivatalnak. A felajánlott továbbfoglalkoztatást el nem fogadó közalkalmazott esetében a végkielégítésre való jogosultságot ugyanis nem a Kjt. 37.§ (1) bekezdése alapozza meg, hanem a Tv. 2.§ (6) bekezdése. Ez a jogosultság ily módon speciális rendelkezés és a végkielégítés megállapítására nem is a teljes 37.§-t kell alkalmazni, hanem csak annak (2) és (4)-(6) bekezdéseit. Az emelt összegű végkielégítést azonban (7) bekezdés tartalmazza, ezt azonban a Tv. nem rendeli alkalmazni, így az ott írt összegre a közalkalmazott nem jogosult. Ezt a helyzetet – és vélhetően ebből fakad a hivatal rossz hivatkozása – az akkori Legfelsőbb Bíróság (ma Kúria) Legf. Bír. Mfv. I. 10.268/2009 sz. ítéletében már rendezte, ez egyébként 2075/2009. számú munkaügyi elvi határozatként a Határozatok Tárában is megjelent. Ebben a Kúria azt az esetet tárgyalta, amikor a közalkalmazotti jogviszony a 25/A.§ alapján szűnt meg (munkáltatói jogállásváltozás, ami decemberre várható a kérdező munkáltatójánál) és ott is követelte a közalkalmazott az emelt összegű végkielégítést. A munkaügyi bíróság, az akkor másodfokú megyei bíróság és az LB is elutasította a keresetet, ugyanis a helyzet ugyanez volt: a végkielégítés nem a 37.§-on, hanem a 25/A.§ (6) bekezdésén alapult. Vagyis a jelenlegivel megegyező jogi helyzet állt elő, azzal a különbséggel, hogy most nem munkáltató státusza változik meg novemberben, hanem a közalkalmazotté, de ez a végkielégítés speciális jellegén nem változtat. A jogalkotónak vélhetően az volt akkor is és most is a szándéka, hogy tartsa státuszban a közalkalmazottat, akár munkaviszony keretében is, és ne terhelje a munkáltató költségvetését az emelt összegű végkielégítéssel. Tehát a kulcsszó itt nem az „átadás”, de ettől az emelt összegű végkielégítés sajnos nem jár.
 

37

Bér, juttatások, végkielégítés / Re:Végkielégítéshez kapcsolódóan

« Utolsó üzenet: írta hamoslaszlo Dátum 2020. szep 15. - 08:43:33 »

Kérdés: Jár-e annak a közalkalmazottnak a végkielégítés, aki szeptember 15-ig nyilatkozik, hogy elfogadja az ajánlatot, de időközben meggondolja magát és a szerződést majd nem írja alá?

38

Általános kérdések / Re:További teendők a jogviszony változással

« Utolsó üzenet: írta halmairobi Dátum 2020. szep 15. - 08:37:49 »

Úgy gondolom, kisebb vagy közepes méretű településeken gondot okozhat ez, valóban. Javaslom a munka átszervezésével kezelni ezt a helyzetet. Bízzunk benne, hogy idővel megoldódik a helyzet.

39

Általános kérdések / További teendők a jogviszony változással

« Utolsó üzenet: írta zakimuvhaz Dátum 2020. szep 15. - 07:03:03 »

A dolgozók nyilatkoztak hogy elfogadják-e a további foglalkoztatást. Legtöbb esetben igen a válasz, de nyilván azért lesz olyan is aki nem fogadja el, ezzel elég nehéz helyzetbe hozva a munkáltatót.
A törvény értelmében nincs felmentési idő, a dolgozónak október 31-én megszűnik a munkaviszonya, végkielégítés jár neki a munkában töltött évek után.
Adott munkakörre nem lesz könnyű ilyen rövid idő alatt dolgozót találni, az pedig lehetetlennek tűnik hogy a távozó munkavállaló valakit betanítson maga helyett. Olyan intézményeknél, ahol magas a munkavállalók száma ez nem akkora gond, mint ahol az egész közalkalmazotti létszám 3 fő.
Nem tudom jól érzékelem-e a problémát.

40

Bér, juttatások, végkielégítés / Re:Végkielégítéshez kapcsolódóan

« Utolsó üzenet: írta maneforumadmin Dátum 2020. szep 10. - 06:50:23 »

Kérdés: 1999. 03. 16-tól vagyok folyamatosan egy művelődési központ szakalkalmazottja (munkaviszonyom itt korábbi, de voltak más irányú próbálkozásaim is). Nyugdíjkorhatár elérési időm 2022. március 18. Amennyiben nem kívánok a Mt. alapján tovább dolgozni, nekem végkielégítés jár. De nagy kérdés, hogy 8 havi távolléti díj, avagy 8 + 4 havi illet-e meg? Ahogy én értelmezem a Kjt-t ez egyértelműen 12 havi. A polgármesteri hivatal szerint ugyanakkor „határozatlan idejű jogviszony megszűnése esetén a közalkalmazottat végkielégítés illeti meg, de nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés, ha az átadásra a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül kerül sor”. Az „átadás” nyilvánvalóan arra a helyi szintű döntésre vonatkozik, mely szerint a művelődési központ jogutód nélkül szűnik meg 2020. december 31-én, mert a fenntartó a feladatait egy nonprofit Kft-nek adja át. Az „átadás” lehet itt a kulcsszó? Bár szerintem köze nincs a végkielégítéshez. Tisztelettel köszönöm, ha „jogszerűen” válaszoltok.
 
Válasz: Sajnálatos módon – bár rossz hivatkozási alappal – igaza van a polgármesteri hivatalnak. A felajánlott továbbfoglalkoztatást el nem fogadó közalkalmazott esetében a végkielégítésre való jogosultságot ugyanis nem a Kjt. 37.§ (1) bekezdése alapozza meg, hanem a Tv. 2.§ (6) bekezdése. Ez a jogosultság ily módon speciális rendelkezés és a végkielégítés megállapítására nem is a teljes 37.§-t kell alkalmazni, hanem csak annak (2) és (4)-(6) bekezdéseit. Az emelt összegű végkielégítést azonban (7) bekezdés tartalmazza, ezt azonban a Tv. nem rendeli alkalmazni, így az ott írt összegre a közalkalmazott nem jogosult. Ezt a helyzetet – és vélhetően ebből fakad a hivatal rossz hivatkozása – az akkori Legfelsőbb Bíróság (ma Kúria) Legf. Bír. Mfv. I. 10.268/2009 sz. ítéletében már rendezte, ez egyébként 2075/2009. számú munkaügyi elvi határozatként a Határozatok Tárában is megjelent. Ebben a Kúria azt az esetet tárgyalta, amikor a közalkalmazotti jogviszony a 25/A.§ alapján szűnt meg (munkáltatói jogállásváltozás, ami decemberre várható a kérdező munkáltatójánál) és ott is követelte a közalkalmazott az emelt összegű végkielégítést. A munkaügyi bíróság, az akkor másodfokú megyei bíróság és az LB is elutasította a keresetet, ugyanis a helyzet ugyanez volt: a végkielégítés nem a 37.§-on, hanem a 25/A.§ (6) bekezdésén alapult. Vagyis a jelenlegivel megegyező jogi helyzet állt elő, azzal a különbséggel, hogy most nem munkáltató státusza változik meg novemberben, hanem a közalkalmazotté, de ez a végkielégítés speciális jellegén nem változtat. A jogalkotónak vélhetően az volt akkor is és most is a szándéka, hogy tartsa státuszban a közalkalmazottat, akár munkaviszony keretében is, és ne terhelje a munkáltató költségvetését az emelt összegű végkielégítéssel. Tehát a kulcsszó itt nem az „átadás”, de ettől az emelt összegű végkielégítés sajnos nem jár.