Általánosságban elmondható az, hogy a Munka törvénykönyve szerinti pótlékok eddig is megillették a közalkalmazottakat. Így abban nincs változás, hogy pl. vasárnapi munkavégzés esetén a munkavállalót bérpótlék illeti meg.
A Munka törvénykönyve által nevesített pótlékokra a jogszabályokban meghatározottak szerint tehát a jövőben is jogosultak lesznek a területen dolgozók. A teljesség igénye nélkül ilyen pótlékok pl. a vasárnapi pótlék, a munkaszüneti napok után járó pótlék, az éjszakai pótlék vagy a túlmunka díjazása.
Ezzel ellentétben a Kjt szerinti pótlékok, pl. nyelvvizsga-pótlék, vezetői pótlék, címpótlék, illetménypótlék, megszűnnek.
Annyival még kiegészítjük a választ, hogy amennyiben a munkáltató munkaidő-keretet vezet be, a túlmunka-pótlék csak abban az esetben jár, ha a ledolgozott munkaidő a munkaidőkeret egészére vetítve haladja meg a munkaszerződés szerinti munkaidőt. Vagyis ha egyik héten 12 órát kell dolgozni, a másik héten pedig csak 4 órát, akkor az átlag tekintetében nem lesz túlmunka, így pótlék sem. Hasonlóan nem kell a munkáltatónak szombatra pótlékot fizetni, ha a munkavállalónak ez a nap a munkaidő-beosztása szerint munkanapja lesz (pl. a munkáltató egy hétre úgy osztja be a munkaidőt, hogy hétfő-kedd munkanap, szerda pihenőnap, csütörtök-péntek-szombat munkanap és vasárnap ismét pihenőnap). Ebben az esetben szombaton a munkavállaló nem pihenő napján végez munkát, így pótlék sem jár rá. Esti (délutáni) műszakpótlék akkor jár, ha a munkáltató rendszeresen osztja be a munkavállalót délelőtt és délutános műszakba, egyszeri esetben nem. Ebben az esetben is akkor jár pótlék, ha a munkavégzés 18-06 óra közé esik. Azt is tudni kell, hogyha a munkavállaló műszakpótlékra jogosult, akkor külön éjszakai munkavégzési (22-06 között) pótlék nem jár.
