A vezető állású munkavállaló kontra intézményvezető

[Arany János]

Kedves Kollégák, ez szálazzátok már szét egy kicsit jobban

Köszönöm a jelzést pontosítanám a kérdést.

A határozott kinevezéssel rendelkező intézményvezetőknek - akiket pályázattal választottak és neveztek ki maximum 2025-ig - az Mt alapján elkészített, és a polgármester által átadott munkaszerződés tervezet szerint viselniük kell minden a jogszabályokban meghatározott felelősséget és ezzel együtt, mint vezető állású munkavállaló az Mt. szerint e munkavállalók munkabére nem lehet kevesebb a kötelező legkisebb  munkabér hétszeresénél 2020-ban 1.127.000,- Ft.

Ez az összeg havi munkabértömeg? Ezt kell a polgármesternek megajánlani a vezető felé? Illetve az Mt. szerint a vezető ragaszkodhat ehhez a bértömeghez? Hisz ha jól értelmezem kevesebb nem lehet mint az augusztusi, de az Mt. szerint ez kell, hogy legyen a minimális ajánlat? Ha vita alakul ki, a munkaügyi bíróság az egyetlen lehetőség?   
Ez alapján hogyan kell eljárni és mi vonatkozik az intézményvezető-helyettes(ek) esetén?
Köszönettel:
Bretus Imre
   

"Az Mt. nem ismeri a vezető vagy magasabb vezető beosztást, szabályozza ugyanakkor a vezető állású munkavállalók helyzetét.
Ezen szakasz 208. § szakasz szerint: Munkaszerződés a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írhatja elő, ha a munkavállaló a munkáltató működése szempontjából
kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be és alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér [153. § (1) bekezdés a) pont]
hétszeresét."
Ahogy írjátok a fórumban az Mt és a Kjt ezen a területen semmilyen módon nem hasonlítható össze, az Mt. szerinti vezető állású munkavállaló nem feltétlenül az adott intézmény vezetője vagy helyettese (ők azonban mindenképp vezető állásúak). A vezető állású pozícióhoz nem csatolódik illetmény(bér)pótlék, nem jár vele pótszabadság, nincs vezetői pótlék, stb., előírás ugyanakkor, hogy e munkavállalók munkabére nem lehet kevesebb a kötelező legkisebb munkabér hétszeresénél (2020-ban 1.127.000,- Ft).
Tehát a kinevezett intézményvezető jogi, kártérítési, munkáltatói, jogszabályi, kártérítési kötelezettségei megmaradnak november 1. után is - a munkáltató működése szempontjából
kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be - az Mt. alapján is, de az intézményvezetői felelősségi köröket az Mt. nem határolja be, csak a fenntartóval aláírt munkaszerződés. Ebből kiindulva legalább egy vezető állású munkavállalóval (jelenlegi intézményvezető), akivel számolnia kell a fenntartónak, ha jól értelmezem ez nem lehet opció.
Ha számolnia kell, akkor az Mt. szerint kötelező ezzel számolni.





Tisztában vannak ezzel a fenntartók?
Köszönettel
Bretus Imre
Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtár
Gyál
20-4156776

[halmairobi]

A Munka törvénykönyve csak a kötelező legkisebb összegű minimálbér és a garantált bérminimum fogalmát ismeri. A vezető állású munkavállalók bérét a törvény nem határozza meg!
A 208. paragrafus (2) bekezdése arra vonatkozik, hogy a törvény lehetővé teszi a munkáltató vezetője és annak helyettese mellett más vezető beosztású munkavállaló alkalmazását is adott feltételek mellett. Tehát a munkaszerződésben ki lehet kötni, hogy például a művelődési központ szakmai vezetője is a törvény szerinti vezető beosztású munkavállaló, amennyiben megfelel az alábbi feltételeknek:
a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű, vagy
fokozottan bizalmi jellegű munkakört töltenek be és
mindkét esetben az alapbérük eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét.

Tekintettel arra, hogy a Munka törvénykönyve gyakorlatilag a teljes hazai gazdaságot szabályozza, nem életszerű, hogy a pár főt foglalkoztató cégekre és a több száz alkalmazottal dolgozó gyárakra egységeseb több mint egy milliós vezetői bért állapítson meg.