Üzenetek

1

Bérezés / Re:Mindenki megkapta a beigért 6%-os béremelést?

« Dátum: 2021. Jan 18. - 20:58:10 »

Sajnos erre nem tudunk pontos választ adni. Egy biztos, a 6%-os béremelésről hivatalos döntés nem született, azt jogszabály nem írja elő. A sokszor hivatkozott 305/2020-as kormányrendelet sem nevesíti ezt. Ráadásul az ebben a rendeletben szereplő normatíva emelés a települések egy részén meghaladta a béremeléshez szükséges forrás mértékét, más települések esetében elmaradt attól. Én úgy látom, jelen pillanatban az, hogy a béremelés megtörténik-e vagy sem, az önkormányzatokon múlik, akik jóhiszeműen járnak el akkor is, amikor ezt az emelést nem adják meg. Mindenestre jogszabály nem kötelezi őket rá, így szabályszerűen járnak el. És jelen pillanatban ugyanez igaz 2021-re is: a béremelés kérdését semmilyen jogszabály nem szabályozza, így ismét az a kérdés, mely önkormányzat fogja tudni kigazdálkodni azt. Az államtitkári tájékoztató alapján dolgoznak azon, hogy ez a kérdés 2021-ben megnyugtatóan rendezésre kerüljön.

2

Kire mi vonatkozik? / Re:Mi vonatkozik a "KJT alatt" maradókra?

« Dátum: 2021. Jan 12. - 15:04:11 »

Kedves Ágnes! A napi munkavégzés időtartama, magyarán az, hogy teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatásról van szó, nincs összefüggésben a munkatárs foglalkoztatási jogviszonyával (munka törvénykönyves vagy közalkalmazott). Mindkét területen lehetséges részmunkaidős foglalkoztatás. Azonban egyes kivételtől eltekintve (pl. szülési szabadságról visszatérő kolléga, családtag otthoápolásával foglalkozó munkatárs) a kinevezés vagy munkaszerződés ilyen módosítása kizárólag közös megegyezéssel lehetséges. Tehát teljes munkaidősről részmunkaidős foglalkoztatásra váltás mind a munkavállaló mind a munkáltató egybehangzó akaratával lehetséges csak. Ezt a módosítást a kinevezés módosításával kell végrehajtani.

3

Munkakörök / Re:Milyen munkakörökbe sorolhatnak be

« Dátum: 2021. Jan 05. - 14:42:15 »

Nem tudok arról, hogy lenne olyan hivatalos nyilvántartás, ahol ez ellenőrizhető. Ennek gyakorlati oka van: az elmúlt évtizedek alatt a képzések a társadalmi kihívásokkal párhuzamosan folyamatosan változtak, ezért nem lehet egy pontos listát vezetni róluk. Sajnos minden egyes esetben egyedileg kell megvizsgálni az adott képzést, hogy az megfelel-e. Ami segítség lehet az a kulturális tevékenységet végző közalkalmazottakról szóló 475/2020. (X. 30.) kormányrendelet (http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=222396.390780). Ennek 2. § 2. pontja felsorolja a felsőfokú közművelődési végzettségeket.

4

Munkakörök / Re:Vezető közművelődési szakember munkakörbe sorolás

« Dátum: 2020. Dec 03. - 10:54:52 »

A 2020. évi XXXII. törvény 3. § (9) bekezdése az itt használható jogszabályi hely, amely szerint a közalkalmazotti jogviszony átalakulása a fennálló vezetői megbízásokat nem érinti. Tehát sem a vezetői megbízás időtartama nem változhat, sem a munkabér, sem az elvárt végzettségek, sem egyéb feltétel nem változtatható (legfeljebb csak közös megegyezéssel). Magyarán a meglévő vezetői megbízások lejártáig a vezetőknek nem kell megfelelni a 39/2020 EMMI rendeletben foglalt előírásoknak, esetlegesen ezzel kapcsolatos felmentésük jogszabályba ütköző.
Természetesen új vezetői pályázat kiírása esetén már a 39/2020-as EMMI rendeletben foglalt végzettségeket kell elvárni a pályázóktól.

5

Munkakörök / Re:Vezető közművelődési szakember munkakörbe sorolás

« Dátum: 2020. Dec 02. - 13:57:34 »

Igen, mivel a rendelet nem határozza meg, hogy melyik időszakban elvégzett akkreditált képzés fogadható el, ezért bármilyen, akkreditált szakmai továbbképzés elvégzése elfogadható.

6

Munkakörök / Re:Milyen munkakörökbe sorolhatnak be

« Dátum: 2020. Nov 16. - 22:21:19 »

Kinevezések esetén a 475/2020-as kormányrendelet mellékletében szereplő táblázatot a Kjt 61. §-ban foglaltak figyelembevételével lehet csak alkalmazni pontosan. A Kjt. 61. § (1) bekezdés ia) alpontja szerint I fizetési osztályba kell besorolni azt, aki egyetemi végzettsége mellett jogszabályban előírt szakvizsgával vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevéllel rendelkezik. A kormányrendelet 2. mellékletének 123. sora szerint ahhoz, hogy valaki vezető közművelődési szakember munkakörben a J fizetési osztály szerint kerüljön besorolásra, felsőfokú (a Kjt fent idézett pontja alapján: egyetemi) végzettséggel, továbbá a munkakörre vonatkozó két 60 vagy egy 120 órás továbbképzéssel kell rendelkezzen.
A Kjt 61. § (1) bekezdés j) pontja szerint a J fizetési osztályba való besoroláshoz tudományos fokozat vagy MTA tagság szükséges.
Fentiek alapján, hangsúlyozom, a Kjt és a kormányrendelet együttes értelmezésével, a kérdésben szereplő kollégát kizárólag az I fizetési osztályba lehet besorolni, mivel tudományos fokozata nincs. Hiába nem említi a kormányrendelet 2. mellékletének 123. sora a tudományos fokozatot, a törvény egyértelmű: a J fizetési osztályhoz tudományos fokozat szükséges.

7

Vezetői pályázatok szabályai / Re:Vezetőre vonatkozó képesítési előírások

« Dátum: 2020. Nov 06. - 06:39:13 »

Igen, a közművelődési szakember I. megfelel, amennyiben bármilyen egyéb felsőfokú végzettséggel rendelkezik a pályázó.

8

Kire mi vonatkozik? / Re:Mi vonatkozik a vezetőre

« Dátum: 2020. Nov 02. - 13:39:16 »

Meglátásom szerint lehet mindkét helyettesi munkakört igazgatóhelyettesnek nevezni, a rendelet nem szab korlátot annak, hogy hány szakmai helyettese lehet az igazgatónak. Arra kell csak figyelni, hogy a Munka törvénykönyve szerinti vezető munkakört ellátó helyettesnek (tehát ennél a konkrét példánál: az általános igazgatóhelyettesnek) a szerződésében és a munkaköri leírásában rögzítésre kerüljön, hogy ő a Munka törvénykönyve szerinti helyettese a vezetőnek.
A rendelet 7-8. §-a meglátásom szerint a Munka törvénykönyve és a kulturális szakterületre korábban jellemző foglalkoztatási kérdések közötti ellentmondásokat igyekszik feloldani.

9

Bér, juttatások, végkielégítés / Re:Végkielégítéshez kapcsolódóan

« Dátum: 2020. Szept 16. - 19:07:06 »

Munkajogászunk válasza:
Ismét egy olyan helyzet, amit a Tv. tételesen nem szabályoz, a megoldás legfeljebb következtetéssel érhető el. Az Mt. 42.§ (1) bekezdése szerint a munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, amit ráadásul a 44.§ szerint írásba is kell foglalni. Ennek alapján nem érvényesülhet az az általános jogelv, hogy a szerződés az ajánlat elfogadásával (is) létrejön, még akkor sem, ha az Mt. 14.§ alapján „megállapodás a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatával jön létre”, mert a munkaszerződés az általánosabb megállapodáshoz képest speciális jellegű. Sőt, a Tv. 2.§ (3) bekezdése szerint az ajánlattételhez a munkavállaló nincs kötve, csak a munkáltató. Ennek alapján elsőként az lehetne a vélemény, hogy a munkavállalót megilleti a jog, hogy ne írja alá a szerződést.
Ugyanakkor a Tv. szerint mindössze 3 eset van, amikor a közalkalmazotti jogviszony az átalakulás során ex lege szűnik meg, a munkaszerződés hiánya pedig nem szerepel itt. A Tv. 8.§ szerint az átalakulás a munkaszerződés aláírásával történik meg, vagyis ennek hiányában nem történik átalakulás. Mivel a munkaszerződés megkötésére nyitva álló határidő (október 31.) elmulasztása jogvesztő, szerződés hiányában a jogviszony megszűnik, de nem a Tv. alapján, így álláspontom szerint végkielégítés nem fogja megilletni a munkavállalót.

Halmai Robi szubjektív kiegészítése:
Munkajogászunk fenti levezetéséből látszik, mivel az ilyen egyedi eseteket a jogszabály nem szabályozza, ebben a kérdésben pontosat kizárólag a későbbi esetleges bírósági döntések ismeretében lehet majd mondani.

10

Nyugdíjazás / Re:végkielégítés mértéke

« Dátum: 2020. Szept 15. - 17:38:02 »

Munkajogászunk válasza:
Sajnálatos módon – bár rossz hivatkozási alappal – igaza van a polgármesteri hivatalnak. A felajánlott továbbfoglalkoztatást el nem fogadó közalkalmazott esetében a végkielégítésre való jogosultságot ugyanis nem a Kjt. 37.§ (1) bekezdése alapozza meg, hanem a Tv. 2.§ (6) bekezdése. Ez a jogosultság ily módon speciális rendelkezés és a végkielégítés megállapítására nem is a teljes 37.§-t kell alkalmazni, hanem csak annak (2) és (4)-(6) bekezdéseit. Az emelt összegű végkielégítést azonban (7) bekezdés tartalmazza, ezt azonban a Tv. nem rendeli alkalmazni, így az ott írt összegre a közalkalmazott nem jogosult. Ezt a helyzetet – és vélhetően ebből fakad a hivatal rossz hivatkozása – az akkori Legfelsőbb Bíróság (ma Kúria) Legf. Bír. Mfv. I. 10.268/2009 sz. ítéletében már rendezte, ez egyébként 2075/2009. számú munkaügyi elvi határozatként a Határozatok Tárában is megjelent. Ebben a Kúria azt az esetet tárgyalta, amikor a közalkalmazotti jogviszony a 25/A.§ alapján szűnt meg (munkáltatói jogállásváltozás, ami decemberre várható a kérdező munkáltatójánál) és ott is követelte a közalkalmazott az emelt összegű végkielégítést. A munkaügyi bíróság, az akkor másodfokú megyei bíróság és az LB is elutasította a keresetet, ugyanis a helyzet ugyanez volt: a végkielégítés nem a 37.§-on, hanem a 25/A.§ (6) bekezdésén alapult. Vagyis a jelenlegivel megegyező jogi helyzet állt elő, azzal a különbséggel, hogy most nem munkáltató státusza változik meg novemberben, hanem a közalkalmazotté, de ez a végkielégítés speciális jellegén nem változtat. A jogalkotónak vélhetően az volt akkor is és most is a szándéka, hogy tartsa státuszban a közalkalmazottat, akár munkaviszony keretében is, és ne terhelje a munkáltató költségvetését az emelt összegű végkielégítéssel. Tehát a kulcsszó itt nem az „átadás”, de ettől az emelt összegű végkielégítés sajnos nem jár.
 

11

Általános kérdések / Re:További teendők a jogviszony változással

« Dátum: 2020. Szept 15. - 08:37:49 »

Úgy gondolom, kisebb vagy közepes méretű településeken gondot okozhat ez, valóban. Javaslom a munka átszervezésével kezelni ezt a helyzetet. Bízzunk benne, hogy idővel megoldódik a helyzet.

12

Általános kérdések / Re:Közalkalmazotti jogviszony átalakulása

« Dátum: 2020. Aug 27. - 09:59:46 »

A kérdés első felére jelen pillanatban nem lehet biztos választ adni. Alapesetben azt, hogy a közművelődés intézményeiben, így a közösségi színterekben is közalkalmazottak foglalkoztatására kerül sor 150/1992-es kormányrendelet 1. §-a határozta meg. Mivel ez a kormányrendelet hamarosan hatályát veszti, és az új végrehajtási rendelet még nem ismert, jelenleg nem lehet megállapítani, hogy november 1-től milyen szabályok fognak vonatkozni a közösségi színterekben dolgozó közalkalmazottakra.
A kérdés második felére érdekes módon az Alaptörvény 28. cikke adja meg a választ: "A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak."
Tehát a jogszabályokat nem lehet, nem is szabad kizárólag szó szerint értelmezni, vizsgálni kell egyéb körülményeket is. Magyarán hiába nem tartalmazza az 1997. évi CXL 78/H. § (3) bekezdése a "legalább" szót, értelemszerűen azt úgy kell értelmezni, hogy ennél magasabb fokú szakirányú végzettséggel is betölthető az adott állás. Erre amúgy a 20/2018-as EMMI rendelet már pontosabb előírást tartalmaz, a 12. § (1) bekezdése már azt mondja ki, hogy legalább egy, legalább középfokú végzettségű szakembert kell foglalkoztatni. Még ha adott esetben a jegyző ezzel az értelmezéssel nem értene is egyet, a bírósági gyakorlat biztosan az általam leírtak szerint értelmezné a jogszabályokat.

13

Foglalkoztatás, szerződések, vezetői pályázat / Re:alapító okirat módosítása igazgató kinevezése esetén

« Dátum: 2020. Aug 27. - 09:30:36 »

A Munka törvénykönyve alapján. A részletszabályokat egy végrehajtási rendelet fogja tartalmazni. Amíg az nem jelenik meg, szerintem a vonatkozó hatályos jogszabályokra való utalás is elegendő.

14

Foglalkoztatás, szerződések, vezetői pályázat / Re:Vezetői megbízás

« Dátum: 2020. Aug 27. - 09:29:27 »

Azt pontosan nem tudom megmondani, mi volt a jogalkotó szándéka. Ha a törvénytervezethez közzétett indoklásból indulunk ki, akkor nem az, hogy elveszítsék a vezetők az állásukat.
Éppen ezért az utóbbi időben több egyeztetést is folytattunk, és úgy tűnik, találtunk egy megoldást, ami nem mond ellent a Munka törvénykönyvének sem. Ez lényegében hasonló, mint a Kjt-ban szereplő határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony határozott idejű vezetői megbízással.
Ez úgy néz ki, hogy a vezető a munkáltatótól kap egy határozatlan idejű munkaszerződést, amelyben egy határozott idejű vezetői kiegészítés szerepel. Tehát a munkavállaló a vezető beosztás ellátására határozott idejű megbízást kap kvázi többletfeladatként az alap határozatlan idejű munkaszerződése mellett. Ezt a megoldást a Munka törvénykönyve nem tiltja, de nem is nevesíti. Ezzel talán megnyugtatóan rendezhető a helyzet.

15

Foglalkoztatás, szerződések, vezetői pályázat / Re:Határidő be nem tartása

« Dátum: 2020. Aug 07. - 07:20:23 »

Ebben az esetben (amellett, hogy a munkáltató egy komoly mulasztásos törvénysértést követ el), a közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva alakul át munkajogviszonnyá, a törvényben meghatározott feltételek szerint és bérrel. Azt azért megjegyzem, ez olyan fokú törvénysértés lenne, amit nem javaslok egyetlen munkáltatónak sem, ilyenkor ugyanis a foglalkoztatás bejelentését sem, járulékok fizetését stb sem tudja megoldani, amelyek elég komoly bírságokkal járnak.