Végkielégítéshez kapcsolódóan

[Balazs Nelli]

Kérdés: Az átalakulást követő 5 évben alkalmazni kell- e a Kjt-nek azt a mostani szabályát, hogy nem jár végkielégítés, ha a megszűnés időpontjában a dolgozó nyugdíjasnak minősül   az Mt 294. §. (1) bek. g) pontja alapján? Amennyiben a munkaviszony az öregségi nyugdíjjogosultságot megelőző 5 éven belül szűnik meg,  az átalakulást követő 5 évben a végkielégítés mértéke a Kjt szerinti 4 havi távolléti díj mértékével emelkedik, vagy az Mt által előírt mértéket kell nézni?

Válasz: Mind az Mt. mind a Kjt. akként rendelkezik, hogy amennyiben a közalkalmazott (munkavállaló) legkésőbb a jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, részére végkielégítés nem jár. Ez a szabály folyamatosan irányadó, nem csak az átalakulást követő 5 évben. Ugyanakkor a Kjt-nek a végkielégítésre vonatkozó szabályai valóban 5 évig még alkalmazandók lesznek, ezért az öregségi nyugdíjjogosultságot megelőző 5 éven belüli megszűnés esetén az emelt összeget a Kjt. szerint kell majd figyelembe venni.

[Balazs Nelli]

Kérdés: Írja a törvény, hogy az átalakulást követő 5 évben a Kjt-nek a végkielégítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Ebben az 5 évben a végkielégítés mértékének számításánál, hogy mennyi havi végkielégítés jár, azokat a jogviszonyokat kell alapul venni,  amelyeket még a  Kjt írt elő?

Válasz: Igen, álláspontunk szerint a helyes értelmezés szerint a „végkielégítés szabályain” nem csak a végkielégítés mértékét, hanem a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítási módját is érteni kell. Vagyis a munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt, illetve áthelyezés esetén az azt megelőző egybefüggő időszakot is alapul kell venni (ez egyébként az Mt. szerint is így van, csak ott nincs áthelyezés, de a jogelőd munkáltatnál eltöltött időszakokat ott is figyelembe kell venni).

[kunlaszlone]

Kérdés: Érvényes kinevezéssel rendelkező vezetőnek - aki nyugdíj-korú - ,de nem fogadja el a megváltozott munkaviszonyt, jár-e a végkielégítés? Kinevezése határozott idejű és még nem jár le nov.1-jén?

[halmairobi]

Igen, jár, amennyiben a közalkalmazotti kinevezése alapján is járna. (A vezetői megbízás ugyanis nem keletkeztethető közalkalmazotti kinevezés nélkül, így jogviszony alapja viszont a kinevezés.)

[maneforumadmin]

Kérdés: 1999. 03. 16-tól vagyok folyamatosan egy művelődési központ szakalkalmazottja (munkaviszonyom itt korábbi, de voltak más irányú próbálkozásaim is). Nyugdíjkorhatár elérési időm 2022. március 18. Amennyiben nem kívánok a Mt. alapján tovább dolgozni, nekem végkielégítés jár. De nagy kérdés, hogy 8 havi távolléti díj, avagy 8 + 4 havi illet-e meg? Ahogy én értelmezem a Kjt-t ez egyértelműen 12 havi. A polgármesteri hivatal szerint ugyanakkor „határozatlan idejű jogviszony megszűnése esetén a közalkalmazottat végkielégítés illeti meg, de nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés, ha az átadásra a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül kerül sor”. Az „átadás” nyilvánvalóan arra a helyi szintű döntésre vonatkozik, mely szerint a művelődési központ jogutód nélkül szűnik meg 2020. december 31-én, mert a fenntartó a feladatait egy nonprofit Kft-nek adja át. Az „átadás” lehet itt a kulcsszó? Bár szerintem köze nincs a végkielégítéshez. Tisztelettel köszönöm, ha „jogszerűen” válaszoltok.
 
Válasz: Sajnálatos módon – bár rossz hivatkozási alappal – igaza van a polgármesteri hivatalnak. A felajánlott továbbfoglalkoztatást el nem fogadó közalkalmazott esetében a végkielégítésre való jogosultságot ugyanis nem a Kjt. 37.§ (1) bekezdése alapozza meg, hanem a Tv. 2.§ (6) bekezdése. Ez a jogosultság ily módon speciális rendelkezés és a végkielégítés megállapítására nem is a teljes 37.§-t kell alkalmazni, hanem csak annak (2) és (4)-(6) bekezdéseit. Az emelt összegű végkielégítést azonban (7) bekezdés tartalmazza, ezt azonban a Tv. nem rendeli alkalmazni, így az ott írt összegre a közalkalmazott nem jogosult. Ezt a helyzetet – és vélhetően ebből fakad a hivatal rossz hivatkozása – az akkori Legfelsőbb Bíróság (ma Kúria) Legf. Bír. Mfv. I. 10.268/2009 sz. ítéletében már rendezte, ez egyébként 2075/2009. számú munkaügyi elvi határozatként a Határozatok Tárában is megjelent. Ebben a Kúria azt az esetet tárgyalta, amikor a közalkalmazotti jogviszony a 25/A.§ alapján szűnt meg (munkáltatói jogállásváltozás, ami decemberre várható a kérdező munkáltatójánál) és ott is követelte a közalkalmazott az emelt összegű végkielégítést. A munkaügyi bíróság, az akkor másodfokú megyei bíróság és az LB is elutasította a keresetet, ugyanis a helyzet ugyanez volt: a végkielégítés nem a 37.§-on, hanem a 25/A.§ (6) bekezdésén alapult. Vagyis a jelenlegivel megegyező jogi helyzet állt elő, azzal a különbséggel, hogy most nem munkáltató státusza változik meg novemberben, hanem a közalkalmazotté, de ez a végkielégítés speciális jellegén nem változtat. A jogalkotónak vélhetően az volt akkor is és most is a szándéka, hogy tartsa státuszban a közalkalmazottat, akár munkaviszony keretében is, és ne terhelje a munkáltató költségvetését az emelt összegű végkielégítéssel. Tehát a kulcsszó itt nem az „átadás”, de ettől az emelt összegű végkielégítés sajnos nem jár.

[hamoslaszlo]

Kérdés: Jár-e annak a közalkalmazottnak a végkielégítés, aki szeptember 15-ig nyilatkozik, hogy elfogadja az ajánlatot, de időközben meggondolja magát és a szerződést majd nem írja alá?

[halmairobi]

Munkajogászunk válasza:
Ismét egy olyan helyzet, amit a Tv. tételesen nem szabályoz, a megoldás legfeljebb következtetéssel érhető el. Az Mt. 42.§ (1) bekezdése szerint a munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, amit ráadásul a 44.§ szerint írásba is kell foglalni. Ennek alapján nem érvényesülhet az az általános jogelv, hogy a szerződés az ajánlat elfogadásával (is) létrejön, még akkor sem, ha az Mt. 14.§ alapján „megállapodás a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatával jön létre”, mert a munkaszerződés az általánosabb megállapodáshoz képest speciális jellegű. Sőt, a Tv. 2.§ (3) bekezdése szerint az ajánlattételhez a munkavállaló nincs kötve, csak a munkáltató. Ennek alapján elsőként az lehetne a vélemény, hogy a munkavállalót megilleti a jog, hogy ne írja alá a szerződést.
Ugyanakkor a Tv. szerint mindössze 3 eset van, amikor a közalkalmazotti jogviszony az átalakulás során ex lege szűnik meg, a munkaszerződés hiánya pedig nem szerepel itt. A Tv. 8.§ szerint az átalakulás a munkaszerződés aláírásával történik meg, vagyis ennek hiányában nem történik átalakulás. Mivel a munkaszerződés megkötésére nyitva álló határidő (október 31.) elmulasztása jogvesztő, szerződés hiányában a jogviszony megszűnik, de nem a Tv. alapján, így álláspontom szerint végkielégítés nem fogja megilletni a munkavállalót.

Halmai Robi szubjektív kiegészítése:
Munkajogászunk fenti levezetéséből látszik, mivel az ilyen egyedi eseteket a jogszabály nem szabályozza, ebben a kérdésben pontosat kizárólag a későbbi esetleges bírósági döntések ismeretében lehet majd mondani.