mane.hu fórum
KJTMT fórum => Általános kérdések => A témát indította: zakimuvhaz - 2020. Jún 08. - 13:39:14
-
A közalkalmazotti jogviszony átalakulásával kapcsolatos teendőket hogyan és milyen módon kell a munkáltatóknak megtenni?
A törvény szerint tájékoztatni kell a munkavállalót augusztus 1-ig., augusztus 15-ig pedig ajánlatot tenni...
Kérdésem az,hogy ezt milyen formában? Lesz-e erre valami formanyomtatvány esetleg?
Köszönettel!
-
Az iratminták itt megtalálhatóak, használjátk egészséggel!
http://mane.hu/kjt-mt-szakmai-segitseg/kjt-mt-szakmai-segitseg-iratmintak/
A "határidők" szobában pedig megtalálod a kérdésed első felére vonatkozó válaszokat.
-
Amennyiben a KIRA lehetővé teszi, javasoljuk az ott használható iratminták alkalmazását. A törvény szerint augusztus 1-ig kell tájékoztatni és augusztus 15-ig ajánlatot tenni. Lásd 2020. évi XXXII. törvény 2. § (1) és (2) bekezdése.
http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=219746.383606 (http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=219746.383606)
-
Kérdés: A munkáltató 2020. augusztus 15-ig írásban közli a munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot, az új személyi alapbér összegét is. Ennek az ajánlott személyi alapbérnek lehet- e alapja, bele lehet-e számítani a kulturális pótlékot? A kérdés azért vetődik fel, mert a kulturális pótlékot a 150/1992. (XI.20.) végrehajtási kormányrendelet írja elő, nem az illetmény része, konkrétan a Kjt nem sorolja az illetménypótlékok közé, nem illetménykiegészítés és nem keresetkiegészítés része.
Moderátor bejegyzése: a kérdésre lejjebb találjátok a választ!
-
Kérdés: Érthető, hogy a távol lévőket (szülési szabadság, GYED, GYES, fizetés nélküli szabadság) is nyilatkoztatni kell az átalakulás feltételeiről. Velük kapcsolatban hogyan kell eljárni a ki nem vett szabadságot illetően? Az ő esetükben foglalkozni kell- e a 2020. XXXII tv. 3. §. (4) bekezdésében foglaltakkal, hogy a ki nem adott szabadságot a munkáltató pénzben megváltja? A 2020.10.31-ig fennálló időarányos szabadság a távollévők esetében átvihető- e az Mt-s jogviszonyba, vagy az átalakulást megelőző napon pénzben kell megváltani?
Válasz a moderátortól: Kérjük nézd meg, hogy a "Foglalkoztatás, szerződések, vezetői pályázat - Tovább foglalkoztatás, GYES, GYED" szobában megkapod-e a választ kérdésedre, ha nem, akkor kérjük, hogy ott tedd fel újra!
-
Kérdés: Hogyan történik az államkincstári KIRA rendszerben az új munkaszerződés létrejöttének technikai lebonyolítása? Nem jön létre új jogviszony, nem jelent munkáltatói jogutódlást, a munkáltató személye nem változik és amennyiben a dolgozó hozzájárul az átalakuláshoz, a törvény szövegét olvasva mintha csak egy módosító irat kellene és ebben az esetben nincs szükség megszüntető iratokra. Azonban a KIRA programmal jelenleg nem megoldható kinevezést egyszerűen átmódosítani munkaszerződésre. A KIRA programban várható- e valamilyen program módosítás, ami a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése nélkül előállít munkaszerződést? Vagy szükség lesz- e ilyen esetben mégis megszüntető irat készítésére – ekkor felvetődne a megszüntetés módjának kiválasztása, amit nem tudunk - és csak utána lehetne ismételten minden dolgozónak egyesével felvinni az összes adatát, az új munkakört, az új személyi alapbért tartalmazó, a kinevezéstől teljesen különböző adattartalmú új munkaszerződést?
Válasz a moderátortól: Kérjük nézd meg, hogy a "KIRA program" szobában megkapod-e a választ kérdésedre, ha nem, akkor kérjük, hogy ott tedd fel újra!
-
Kérdés: A 2020.11.01. hatályú munkaszerződést 2020. október 31-ig kell megkötni. Milyen októberi dátum felel meg a munkaszerződés keltezésének? Megfelelő- e, ha 2020. október 31. keltezést írunk az új munkaszerződésre?
Válasz a moderátortól: Kérjük kérdésedet a "Munkaszerződések" szobában tedd fel!
-
Kérdés: A 150/1992. (XI.20.) végrehajtási kormányrendelet - amely meghatározza a munkakör megnevezéseket és képesítési követelményeket – 2020.11.01-jén hatályát veszti. Jól értelmezzük, hogy végrehajtási rendelet hiányában, csak az Mt-t lehet alapul venni és 2020.11.01-től bármilyen munkakör megnevezéssel, bármilyen végzettséggel lesz alkalmazható a munkavállaló és az ajánlatot is ennek figyelembevételével szükséges megtenni? Vagy 2020. augusztusig várható végrehajtási kormányrendelet, amely ezeket a feltételeket szabályozza? Ez azért fontos kérdés, mert 2020.08.15-ig kell megtenni a munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot, az új munkakört, az új személyi alapbért.
Moderátor bejegyzése: a kérdésre lejjebb találjátok a választ!
-
Kérdés: A törvény szerint az átalakulást követő 5 évben a Kjt.-nek a jubileumi jutalomra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Mit jelent pontosan az 5 év? 2025. október 31-ig, vagy az egész 2025. évet lehet figyelembe venni, tehát 2025. december 31-ig?
Moderátor: kérjük olvasd át a "jubileumi jutalom" szobában leírtakat, ha ott sem kapsz választ a kérdésedre, akar ott tedd fel újra.
-
Kérdés: A Kjt-ben a jubileumi jutalom kifizetésének az alapja az illetmény, a munkáltatói döntésű illetményrésszel együtt. Jelenleg semmilyen illetménypótlék, ill. illetménykiegészítés, határozott idejű keresetkiegészítés nem lehet jubileumi jutalom alapja. 2020.11.01-tő az átalakulást követő 5 évben a jubileumi jutalom bruttó összegének megállapításánál a kifizetéskori, az éppen aktuálisan megállapított új személyi alapbért kell majd figyelembe venni?
Moderátor: kérjük olvasd át a "jubileumi jutalom" szobában leírtakat, ha ott sem kapsz választ a kérdésedre, akar ott tedd fel újra.
-
Kérdés: Vannak kollégák, akik címpótlékban részesülnek jelenleg. Jól értjük, hogy a közalkalmazott jogosult lesz a cím használatára továbbra is, csak nem lesz erre külön nevesített pótlék? Azonban a jelenlegi címpótlék összege beépülhet az új személyi alapbérbe november 1-től?
Válasz: Pontosan! Az eddigi címpótlék, mint eddig rendszeres kiegészítés nem csak beépülhet, hanem be is kell, hogy épüljön a személyi alapbérbe. Ezt követően azonban a személyi alapbér, mint kumulált bér fog esetleg növekedni, az időközben beálló esetleges címpótlék-emelkedés ezekben a bérekben már nem fog megjelenni.
-
Kérdés: Mi történik a jelenleg is hatályban lévő csoportvezetői megbízásokkal, melyek a KIRA programban a vezetői beosztásoknál rögzítve vannak meghatározott százalékos mértékben és összegben. Kikerülnek a szerződésből? Ha igen, ahhoz hogy a munkavállaló bére ne csökkenjen november 1-től beépíthetjük a személyi alapbérbe? Milyen jogcímkóddal? (Ez a kérdésem pl: a tudományos pótlék, kulturális pótlék, címpótlék, vezetői pótlék esetében is felmerül) Ha a későbbiekben a munkáltató a korábbi csoportvezetői megbízásokból adódó feladatokat elveszi a munkavállalótól, ez esetben csökkenhet a bére?
Válasz a moderátortól: Kérjük nézd meg, hogy a "KIRA program" szobában megkapod-e a választ kérdésedre, ha nem, akkor kérjük, hogy ott tedd fel újra!
-
A munkáltató 2020. augusztus 15-ig írásban közli a munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot, az új személyi alapbér összegét is. Ennek az ajánlott személyi alapbérnek lehet- e alapja, bele lehet-e számítani a kulturális pótlékot? A kérdés azért vetődik fel, mert a kulturális pótlékot a 150/1992. (XI.20.) végrehajtási kormányrendelet írja elő, nem az illetmény része, konkrétan a Kjt nem sorolja az illetménypótlékok közé, nem illetménykiegészítés és nem keresetkiegészítés része.
Mivel a 2020. évi XXXII. törvény szerint a közalkalmazotti jogviszony megszűnik, minden ezzel kapcsolatos pótlék, így a kulturális illetménypótlék is megszűnik. A törvény 2. § (2) bekezdése egyértelműen fogalmaz, az Mt. szerinti munkabér összege nem lehet alacsonyabb mértékű annál, mint amekkora összegre a közalkalmazott illetményként jogosult lenne.
-
Érthető, hogy a távol lévőket (szülési szabadság, GYED, GYES, fizetés nélküli szabadság) is nyilatkoztatni kell az átalakulás feltételeiről. Velük kapcsolatban hogyan kell eljárni a ki nem vett szabadságot illetően? Az ő esetükben foglalkozni kell- e a 2020. XXXII tv. 3. §. (4) bekezdésében foglaltakkal, hogy a ki nem adott szabadságot a munkáltató pénzben megváltja? A 2020.10.31-ig fennálló időarányos szabadság a távollévők esetében átvihető- e az Mt-s jogviszonyba, vagy az átalakulást megelőző napon pénzben kell megváltani?
Az időarányosan ki nem vett szabadságot ki kell adni, amennyiben ez nem lehetséges, pénzben meg kell váltani. 2020. évi XXXII. törvény 3. § (4) bekezdés.
-
Hogyan történik az államkincstári KIRA rendszerben az új munkaszerződés létrejöttének technikai lebonyolítása? Nem jön létre új jogviszony, nem jelent munkáltatói jogutódlást, a munkáltató személye nem változik és amennyiben a dolgozó hozzájárul az átalakuláshoz, a törvény szövegét olvasva mintha csak egy módosító irat kellene és ebben az esetben nincs szükség megszüntető iratokra. Azonban a KIRA programmal jelenleg nem megoldható kinevezést egyszerűen átmódosítani munkaszerződésre. A KIRA programban várható- e valamilyen program módosítás, ami a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése nélkül előállít munkaszerződést? Vagy szükség lesz- e ilyen esetben mégis megszüntető irat készítésére – ekkor felvetődne a megszüntetés módjának kiválasztása, amit nem tudunk - és csak utána lehetne ismételten minden dolgozónak egyesével felvinni az összes adatát, az új munkakört, az új személyi alapbért tartalmazó, a kinevezéstől teljesen különböző adattartalmú új munkaszerződést?
Ezt a kérdést már taglaltuk itt: http://forum.mane.hu/index.php?topic=12.0
A válasz: A megszűnés alapja a Kjt. 25.§ (1) bekezdés d) pontjának azon fordulata, hogy a „törvény így rendelkezett”, ezért amennyiben ez választható a KIRA programban, akkor ezt kell bejelölni. Ha a KIRA nem ajánl fel a Tv-nek megfelelő megszűnési módot érdemes az „egyéb” módot választani vagy ha ilyen sincs, akkor végső esetben bármilyen jogcímet, aztán – jobb híján – kézzel kijavítani a példányon és aláírva visszajuttatni a MÁK-hoz. Vélhetően az első esetek lesznek csak problémásak, utána biztos születik majd adminisztratív megoldás. Fontos azonban, hogy „rendkívüli felmentés” vagy azonnali „hatályú lemondás” semmiképp se szerepeljen, ez ugyanis kihatással lehet a későbbi foglalkoztatásra, ráadásul nem is felel meg a valóságnak.
-
A 2020.11.01. hatályú munkaszerződést 2020. október 31-ig kell megkötni. Milyen októberi dátum felel meg a munkaszerződés keltezésének? Megfelelő- e, ha 2020. október 31. keltezést írunk az új munkaszerződésre?
A keltezés nem lehet későbbi mint október 31. Korábbi keltezés bármilyen lehet, a jogviszony kezdetét kell világosan november 1-vel meghatározni.
-
A 150/1992. (XI.20.) végrehajtási kormányrendelet - amely meghatározza a munkakör megnevezéseket és képesítési követelményeket – 2020.11.01-jén hatályát veszti. Jól értelmezzük, hogy végrehajtási rendelet hiányában, csak az Mt-t lehet alapul venni és 2020.11.01-től bármilyen munkakör megnevezéssel, bármilyen végzettséggel lesz alkalmazható a munkavállaló és az ajánlatot is ennek figyelembevételével szükséges megtenni? Vagy 2020. augusztusig várható végrehajtási kormányrendelet, amely ezeket a feltételeket szabályozza? Ez azért fontos kérdés, mert 2020.08.15-ig kell megtenni a munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot, az új munkakört, az új személyi alapbért.
Amennyiben az új végrehajtási rendelet nem jelenik meg, úgy november 1-től valóban nincsenek az alkalmazásnak egyéb feltételei, mint amiket az Mt. meghatároz. De azért bízzunk benne, hogy időben meg fog jelenni a rendelet.
-
A törvény szerint az átalakulást követő 5 évben a Kjt.-nek a jubileumi jutalomra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Mit jelent pontosan az 5 év? 2025. október 31-ig, vagy az egész 2025. évet lehet figyelembe venni, tehát 2025. december 31-ig?
2025. október 31.
-
Vannak kollégák, akik címpótlékban részesülnek jelenleg. Jól értjük, hogy a közalkalmazott jogosult lesz a cím használatára továbbra is, csak nem lesz erre külön nevesített pótlék? Azonban a jelenlegi címpótlék összege beépülhet az új személyi alapbérbe november 1-től?
Alapesetben igen, jogosult lesz a cím használatára, de mivel címpótlékot az Mt. nem ismer, így azzal juttatás nem jár. Feltéve, hogy a későbbi végrehajtási rendelet nem állapít meg ezzel ellentétes szabályt.
-
Mi történik a jelenleg is hatályban lévő csoportvezetői megbízásokkal, melyek a KIRA programban a vezetői beosztásoknál rögzítve vannak meghatározott százalékos mértékben és összegben. Kikerülnek a szerződésből? Ha igen, ahhoz hogy a munkavállaló bére ne csökkenjen november 1-től beépíthetjük a személyi alapbérbe? Milyen jogcímkóddal? (Ez a kérdésem pl: a tudományos pótlék, kulturális pótlék, címpótlék, vezetői pótlék esetében is felmerül) Ha a későbbiekben a munkáltató a korábbi csoportvezetői megbízásokból adódó feladatokat elveszi a munkavállalótól, ez esetben csökkenhet a bére?
Az Mt. nem ismeri a Kjt. szerint pótlékokat, így azok értelemszerűen nem szerepelhetnek a munkaszerződésben. Így a korábban pótlékok címén adott juttatás beépül a munkavállaló munkabérébe.
-
A törvény 2 §. (5) bek leírja, hogy a közalkalmazotti jogviszony átalakulás nélkül milyen esetekben szűnik meg e törvény erejénél fogva. Elméletileg október 31-én szűnhet meg, mert addig tart a közalkalmazotti jogviszony és technikailag még ebben a közalkalmazotti jogviszonyban tudjuk a végkielégítést kifizetni. Azonban írja a következő mondatban, hogy a megszűnésről a közalkalmazottat az átalakulás napjával írásban értesíteni kell. Az átalakulás napja pedig 2020 november 1. Tehát egy nappal később kell a közalkalmazottat értesíteni a megszűnésről, mint ahogyan technikailag lehetőségünk van megszüntetni a közalkalmazotti jogviszonyt?
Mikor esedékes a megszűnés napja? 2020 október 31, vagy november 1? November 1-jén nem készül új munkaszerződés, nem létesül új jogviszony a KIRÁ-ban, nem tudjuk technikailag megoldani a november 1. hatályú megszűnést.
-
A munkáltató 2020. augusztus 15-ig írásban közli a közalkalmazottal a munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot. Kérdésként merül fel, hogy például hogyan kell számolni a 30 napos határidőt, amennyiben a munkáltató korábban, mondjuk július végén átadja az ajánlatot a közalkalmazott részére? A közalkalmazottnak az átvétel időpontjától számított 30 nap áll rendelkezésre nyilatkozni az ajánlatra? Vagy ilyen esetében is lehetősége van 2020 09.14-ig nyilatkozni?
-
A törvény ebben a kérdésben egyértelműen fogalmaz: "az ajánlattételre meghatározott határidőt követő 30 napon belül". Tehát akármikor is kapja meg az ajánlatot, a közalkalmazottnak szeptember 14-ig kell nyilatkoznia.
-
Amennyiben megszűnik valamilyen oknál fogva egy közalkalmazott jogviszonya, melyik nap lesz a megszűnés napja? 2020. október 31, vagy 2020. november 1? A törvény annyit ír, hogy a törvény erejénél fogva megszűnik, de ebben a mondatban nem írja konkrétan, hogy melyik napon. Azt írja, hogy a dolgozót írásban az átalakulás napjával értesíteni kell és az átalakulás napja 2020. november 1. De nem lehet látni pontosan a megszűnés napját.
-
Mivel az új jogviszony létrejötte november 1-je, így a megszűnés napja október 31-e.
-
Az egyik munkavállalónk nem egyezik bele a továbbfoglalkoztatásba, így neki végkielégítéssel október 31-én megszűnik a közalkalmazotti jogviszonya, és nem létesítünk vele munkaviszonyt. Az illető 60 napos felmentési időre is igényt tart, mert szerinte az "e törvény erejénél fogva megszűnik" azt jelenti, hogy őt fel kell menteni, így jár a felmentési idő és az arra eső jövedelem is. A Kjt 30.§ (b) pontjában említett átszervezés miatt őt KÖZALKALMAZOTTKÉNT nem tudom tovább foglalkoztatni.
Legyenek szívesek segíteni, milyen indoklást írjak, amiből kiderül, hogy a felmentési időre és az arra eső jövedelemre nem jogosult a kolléga.
-
A következő kérdésem lenne. Közösségi színtérként dolgozunk és település közművelődési és közgyűjteményi kötelező feladatait látjuk el. (hozzánk tartozik a könyvtáros kollégnő is). A Tv. szerint maradunk közalkalmazottak. Mi történik, ha az önkormányzat mégis megszűnteti ezt a közalkalmazotti jogviszonyt. Megteheti-e? Nekünk van-e lehetőségünk ez ellen fellépni? A másik kérdésünk, hogy a Kult.Tv a közösségi színtérben dolgozóknál 2021. január 1-től középfokú szakmai képzettséget ír elő. A végzettségem szakmai MA (kulturális mediáció). Megszűntethetik-e ezért a jogviszonyomat a Tv-re hivatkozva és felvesznek egy középfokú végzettségűt? Sajnos, a Tv nem úgy fogalmaz, hogy "legalább középfokú szakmai végzettségű".
Üdvözlettel: Horváthné Csala Ágnes
-
A kérdés első felére jelen pillanatban nem lehet biztos választ adni. Alapesetben azt, hogy a közművelődés intézményeiben, így a közösségi színterekben is közalkalmazottak foglalkoztatására kerül sor 150/1992-es kormányrendelet 1. §-a határozta meg. Mivel ez a kormányrendelet hamarosan hatályát veszti, és az új végrehajtási rendelet még nem ismert, jelenleg nem lehet megállapítani, hogy november 1-től milyen szabályok fognak vonatkozni a közösségi színterekben dolgozó közalkalmazottakra.
A kérdés második felére érdekes módon az Alaptörvény 28. cikke adja meg a választ: "A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak."
Tehát a jogszabályokat nem lehet, nem is szabad kizárólag szó szerint értelmezni, vizsgálni kell egyéb körülményeket is. Magyarán hiába nem tartalmazza az 1997. évi CXL 78/H. § (3) bekezdése a "legalább" szót, értelemszerűen azt úgy kell értelmezni, hogy ennél magasabb fokú szakirányú végzettséggel is betölthető az adott állás. Erre amúgy a 20/2018-as EMMI rendelet már pontosabb előírást tartalmaz, a 12. § (1) bekezdése már azt mondja ki, hogy legalább egy, legalább középfokú végzettségű szakembert kell foglalkoztatni. Még ha adott esetben a jegyző ezzel az értelmezéssel nem értene is egyet, a bírósági gyakorlat biztosan az általam leírtak szerint értelmezné a jogszabályokat.